Bosszantó vereség

Nagyot hajrázott együttesünk a Miskolc ellen, és már-már úgy tűnt, hogy meglesz a győzelem, de az utolsó két percből a vendégek jöttek ki jobban.

MTK Törökbálint - Miskolci EAFC  71-74 (20-28, 12-11, 22-24, 17-11)

Törökbálint Sportközpont

statisztikai lap

Lagymatag első negyedet láthattunk a mieinktől. Bár az első negyedben dobtunk 20-at, de a kapott 28 pont vállalhatatlanul sok (20-28). Gyors öt ponttal feljöttünk háromra, de megtorpantunk, és egy darabig 3-5 pont volt a különbség. Aztán újabb eladott labdáink következtében 30-39-nél támadhatott az első félidő utolsó másodperceiben a Miskolc, de Mohay Péter elcsente a játékszert, és Jakab Péter a dudaszó előtt fél másodperccel 32-39-re alakított az eredményt.

Reméltük, hogy ezzel a lendülettel kezdjük majd a második félidőt - nem így lett. Megint bealudtunk az elején, és pillanatok alatt kaptunk két kosarat, így gyorsan tíz fölé nőtt a hátrányunk (32-43). Sőt a negyed hetedik percében már 14 pont is volt közte (46-60). Mintha ekkor fogtuk volna föl, hogy így elúszik a győzelem, és megváltozott a játék képe. A záró felvonás 9 pontos miskolci előnynél következett (54-63).

Azt a harcosságot és védekezést láthattuk a negyedik negyedben, amit már addig is kellett volna. Ennek következtében az ötödik percben már csak 3 pont volt a hátrányunk (60-63), sőt hamarosan átvettük a vezetést is (67-65). Sajnos utána figyelmetlenségeink miatt megint megakadtunk. Fölösleges szabálytalanság a mezőnyben, dob kettőt az ellenfél; egy pontos vezetésnél támadhatunk, lépéshibával indul el a játékosunk; megfoghatnánk a labdát az oldalvonalon, de inkább hagyjuk kimenni, amit aztán a játékvezető inkább az ellenfélnek ítél. Ilyen bosszantó hibák is ahhoz vezettek, hogy 68-66-ról 68-72-re alakult az állás, és a fordításra már nem volt idő. Jakab 2+1 akciója révén még 71-72-re feljöttünk, de utána (fáziskéséssel ütöttük be a faultot) két sikeres miskolci büntető következett, és bár még volt egy hárompontos kísérletünk, és gyűrűt is ért a dobás, el kellett könyvelnünk a vereséget.

A tavalyi negyedik helyezett, jó erőkből álló Miskolc ellen nem szégyen kikapni, de az a bosszantó, hogy ezt a mérkőzést simán meg kellett volna nyernünk. És ha hozzátesszük, hogy Győrben is egy megnyerhető meccset buktunk el egyetlen ponttal, és akkor nem 2-2-re állnánk, ahogy most, hanem veretlenül, 4-0-val virítanánk a tabellán. De kit érdekel a "ha"?

A játéktudás megvan, de csak akkor leszünk folyamatosan eredményesek, ha MINDENKI az első pillanattól kezdve 100%-os fókuszáltsággal játszik.

Igen nehéz feladat, egy nyíregyházi vendégjáték vár a mieinkre a következő fordulóban. De azt tudtuk, ez a bajnoki évad rangadók sorozatából áll. Konklúzió: lásd egy kicsit feljebb!

A mérkőzés margójára: Nem lehet szó nélkül elmenni a méltatlanul gyenge játékvezetés mellett. Hol az egyik, hol a másik csapat idegeit borzolták a következetlen, hibás ítéletek. Pedig ezen a szinten már napi szinten igen komoly munkát fektetnek be a csapatok, és elkeserítő, ha az ünnepet, azaz a mérkőzést ilyen játékvezetői teljesítmény kísér(t)i. Igaz, a három játékvezető között Válé Flórián is ott tüsténkedett, ő pedig már hosszú évek óta folyamatosan bizonyítja, hogy sajnos nem alkalmas ezt a feladatát megfelelő szinten ellátni.

Simon Nándor szakmai vezető: A mérkőzésen több ki nem kényszerített hibát is elkövettünk, amit ma lelkesedéssel nem tudtunk igazán kompenzálni. Az első negyedben nagy előnyt adtunk a Miskolcnak, amivel egészen a végjátékig szépen gazdálkodtak. A negyedik negyedben átvettük ugyan a vezetést, de megőriznünk nem sikerült. Most úgy látom, hogy hatalmas energiákat vagyunk képesek mozgósítani, és ez mindenképpen pozitív. Egyben azt is gondolom, hogy akkor tudunk igazi sikereket elérni majd, ha megtanuljuk ezeket az energiákat hatékonyan felhasználni. Jelenleg a legfontosabb célunk az, hogy hitünket megőrizve építsük a csapatunkat tovább.