Veszprémi rangadó: közel voltunk, de még érni kell

A pillanatnyilag talán legjobb formában lévő csapat, a három volt válogatottal és több volt A-csoportos játékossal felálló PE Veszprém otthonában az utolsó percekig megvolt az esélyünk a győzelemre, de végül a veszprémiek kihasználták a hazai pálya minden előnyét és érvényesítették a papírformát.

PE Veszprémi KK - MTK Törökbálint  72-59 (17-14, 18-12, 19-19, 18-14)

Veszprém, Vetési Gimnázium sportcsarnoka, 300 néző

statisztikai lap

Kámán Tamás, Körtélyesi Gergely és Simon László személyében a Veszprém csapatában három, a mienkben Trepák Zoltán révén egy volt válogatott játékossal és számos az NB-I/A csoportban is megfordult sportolóval felálló csapatok feszültek egymásnak Veszprémben, így jó mérkőzésre számíthatott a publikum - és nem is kellett csalódnia.

Az első perctől kezdve nagyon komoly erőket mozgatott meg mindkét fél, és láthatóan a két vezetőedző, Mérész Csaba és Szarvas Gábor is alaposan felkészült az ellenfélből. Az első négy perc 18 pontjából 15 két klasszis, Kámán és Trepák nevéhez fűződik, előbbi 9, utóbbi 6 pontot termelt a meccs elején (11-7). Aztán a többiek is beköszöntek, a hazaiaknál Sipos és Körtélyesi, nálunk Jakab Péter volt eredményes, de az állás nem nekünk kedvezett (17-10). Bihari Máté két kosarával közelebb kúsztunk a negyed végére (17-14).

Sőt, a második játékrészben Horváth Kristóf triplájával kiegyenlítettünk (17-17). Nem sokáig örülhettünk azonban, mert Kámán és Körtélyesi találataival megint kissé meglépett a Veszprém (24-19). Mindkét csapat jól védekezett, és így kevés kosár született. A negyed derekán 25-23-as állásnál kaptunk egy kis ellenszelet, amivel nem is tudtunk megbirkózni, a félidőre 9 pontos előnyt csikartak ki a hazaiak (35-26).

A nagyszünet után sem a mi perceink jöttek, csakhamar elúszni látszott a meccs, 44-29, 47-32, majd 50-36 volt az állás. Ekkor Jakab, Bíró Bence és Mészáros Bence kosaraival közelebb kerültünk, de a veszprémiek is betaláltak, és a záró periódus előtt 9 pont volt a hátrányunk (54-45).

A negyedik negyedben először ismét a remekül játszó Kámán volt eredményes, de mínusz 11-nél az MTK Törökbálint játékosai minden energiájukat mozgósították, és főként a kitűnő védekezés révén fokozatosan olvadni kezdett a hazai előny. A csapatot Veszprémbe is elkísérő mintegy 30 szurkolónk óriási hangerővel segítette játékosainkat, akik igyekeztek is meghálálni a drukkerek biztatását. A védekezéssel szinte befagyasztották a vendéglátók pontgyártását, a kitűnően teljesítő Horváth újabb hárompontosa, majd Bíró középtávolija pedig a mi pontjainkat gyarapította, így hat perccel a vége előtt látótávolságon belülre kerültünk (56-50).  A következő időszak is hasonlóan zajlott: remekül védekezett a csapatunk, Horváth továbbra sem tudott kintről hibázni, és három perccel a lefújás előtt feljöttünk 2 pontra (59-57). Ekkor egy védekezés változtatással próbálkoztunk, ami nem jól sült el, és a támadó oldalon sem tudtunk eredményesek lenni. Ráadásul a Veszprém igencsak hazai pályán játszhatott, és ez így együtt már sok volt,  a rutinos vendéglátók kihasználták az adódó lehetőségeket, és olyan végeredmény alakult ki, amiből a csak azt meglátó azt hiheti, hogy sima meccs volt.

A bajnokság egyik esélyese, az igen jó kerettel rendelkező, és az első két fordulóban a bajnoki címvédő Bonyhádot "lemosó", majd a bajnokság megnyerése szándékával összerakott Vasast idegenben megverő Veszprém otthonában ki-ki meccset tudtunk játszani, és ez egyrészt dicséretes, másrészt biztató a jövőre nézve. Csapatunk szépen formálódik, és bár messze nem játszottunk tökéletesen, érződik, hogy egyre jobban áll össze az együttes. A hibákat, kritizálandókat Szarvas Gábor vezetőedző kielemzi, és nyilván megbeszéli a játékosokkal, de a vereség ellenére a mérkőzésen látottak erőt és önbizalmat kell, hogy adjanak a mieinknek. Magán a mérkőzésen azt lehetett érezni, hogy itt most nem osztottak nekünk lapot, számos fontos pillanatban érződött a hazai pálya. De nem szabad ezzel foglalkozni, hanem folytatni kell a munkát, tovább a helyes úton.

A mérkőzés krónikájához tartozik még, hogy a Horváth család egyszerűen nem tudott messziről hibázni Veszprémben. Kristóf egészen parádés teljesítményt nyújtott a hárompontos vonalon kívülről, ugyanis mind az öt tripla kísérlete célba talált! Ráadásul édesapja, István, a Falco egykori kitűnő irányítója, akit a nézők közül sorsoltak ki a félpályás dobásra (mert most már Veszprémben is van ilyen, nem csak Törökbálinton), egy remek palánkos megoldással sikeresen célba juttatta a labdát, és bezsebelhette az ezért felajánlott 40.000 Ft-ot (nálunk 50.000-et nyerhetett volna, de tavasszal egy hajszál elválasztotta ettől). Igaz, mindketten úgy reagáltak a mérkőzés után, hogy örülnek, de jobb lett volna a meccset megnyerni, azért mi mindkettőjüknek gratulálunk!

A következő hétvégén Hepp Kupa forduló lesz, amelynek során Érden lép pályára együttesünk, majd november 6-án egy hosszú és nehéz menetelés kezdődik a TF Budapest elleni hazai találkozóval, amit a Baja elleni idegenbeli fellépés, majd az egyik bajnokaspiránsként számon tartott Oroszlány elleni hazai derbi követ. És utána még 2015-ben vár ránk a Pécs törökbálinti vendégszereplése valamint a Vasas elleni pasaréti mérkőzés. Szóval van miért dolgozni, és ezt is teszi mindenki.

Szarvas Gábor vezetőedző: Nagyon jó mérkőzés volt. Az első félidőben mindkét csapat védekezése meglepte a másikat, kevés kosár született. A félidő végén dobott három pontosaival meglépett a Veszprém, ezt a különbséget toltuk magunk előtt szinte az egész második félidőben. A végjátékra utolértük őket, de rutintalanságunk és egy fegyelmezetlenség miatt nem tudtunk nyerni. Gratulálok a Veszprémnek, több egyéni extra hozzászólójuk volt a meccshez, ez döntött, megérdemelten nyertek.

(vezető fotó: foto24.hu)