„Szeretnénk idén felállni a dobogóra”

Október 5-én megkezdi alap­sza­kasz-beli játékát az MTK-Törökbálint férfi kosárlabda csapata. Az elmúlt szezonról, az igazolásokról, az utánpótlásról és az előttünk álló bajnokságról Molnár István edzővel, Spiriev Attila ügyvezető igazgatóval, illetve két játékossal, Fülöp Botonddal és Bódi Ferenccel beszélgettünk.

Hogyan értékelitek az előző szezont, hiszen remekül szerepeltetek, az alapszakaszt megnyertétek, de végül a bronzcsatában alulmaradtatok. Pozitív vagy negatív az összkép?
Molnár István: Ha azt nézzük, hogy negyedikek lettünk a bajnokságban, akkor ki kell jelentenünk, hogy ez egy szép eredmény. Természetesen bennünk maradt a tüske, hiszen dobogós helyért játszottunk, és hiába voltunk végig a bajnokság alatt jók, nagyobb rutinjával a Bonyhád fölénk kerekedett.
Spiriev Attila: Ne felejtsük el, hogy a szakportálokon egyszer sem írták le az MTK Törökbálint nevét, mikor az alapszakasz csoportjainak esélyeseit latolgatták. Az, hogy ennek ellenére a nyugati alapszakaszt megnyertük, minden várakozást felülmúlt. Nagyon sok meccset nyertünk meg egy-két ponttal, ami a csapat tartását is mutatja. Evés közben jött meg az étvágy, hiszen a rájátszásban is jól szerepeltünk. Összességében ez egy nagyon sikeres év volt, nemcsak amiatt, hogy jó eredményeket értünk el, hanem mert egy olyan közösség jött létre, amelybe szívesen küldjük a fiatalokat. A tavalyi bajnokságban 14 játékos lépett pályára, közöttük kilenc – többek között saját nevelésű – 23 év alatti játékos volt.
A legfelsőbb vezetés, az MTK elnöksége hogyan tekint a csapatra?
Olyan vezetőkről beszélünk, akik reálisan látják, hogy mivel rendelkezünk és abból mit tudunk kihozni. Ha lehet ezt használni, akkor mi ár-érték arányban nagyon jól állunk
Most már eltelt pár év, hogy az Elite Basket és az MTK közös kosárlabdacsapatot állított és téged pedig edzőnek hívtak. Most már elárulhatod, milyen elvárások voltak irányodba?
M.I.: Ezt több részre kell bontanunk, hiszen az első évben nagyot szerettünk volna robbantani, még azt is célba vettük, hogy feljutunk az első osztályba. Sajnos félidőben több játékosunktól is el kellett búcsúznunk, így erről az álmunkról le kellett tennünk. Az elmúlt másfél évben a cél a nyugodt légkör megteremtése és egy remek csapat kiépítése volt.
Ebben az évben viszont a régiek közül senki nem ment el, sőt sikerült igazolnotok nagy neveket is. Ha azt nézzük, rosszabbak biztos nem lettetek, de talán jobbak igen. Cél a dobogó?
M.I.: Úgy gondolom, reálisan kell néznünk az esélyeinket. Jelenleg egy olyan NB-I/B-csoport van kialakulóban, mely az elmúlt évtized legerősebb mezőnye. Nagyon sok A-csoportos játékos kötött ki a B-csoportban, és sok fiatal is a B-csoportot használja ugródeszkának a profi szerződéshez és itt mindent beleadnak. Célul természetesen a dobogóra való felállást céloztuk meg, de először legyünk ott a csoport első négy helyezettje között, hogy ott lehessünk a rájátszásban. Az első pár forduló majd megmutatja kinek hol a helye.
S.A.: Összesen három játékossal bővültünk. Csatlakozott hozzánk Bódi Ferenc és Hayer Ádám. Ádám nyíregyházi nevelésű, aki ellenfélként sok borsot tört az orrunk alá, Szegeden játszott legutoljára, de nemrég Budapestre költözött és megkeresett minket. Érdekesség, hogy ebben az átigazolási szezonban nagyon sok játékos keresett meg minket, akik közül soknak kellett nemet mondanunk. A harmadik új játékosunk Mostbacher Antal, aki elsősorban az U23-as csapatot erősíti. Őt a TF-re vették fel idén, ezért jelentkezett hozzánk.
Sokan keresték meg a csapatot. A játékosokat szerették volna elvinni?
S.A.: Szinte mindenkit. A legtöbb játékosunkat más csapatok is szívesen látták volna. De ha jól tudom, akkor még a tárgyalásokig se jutottak el, hiszen már az előző szezon végén kijelentette a csapat, hogy együtt kíván maradni.
Ennek miben látod az okát?
S.A.: Csapatunk egy nagy család, ahol a játékosok nemcsak a pályán, hanem a civil életben is nagyon jóban vannak egymással. Ez nagyon fontos amiatt is, mert egy nagyon komoly utánpótlás-bázis épült itt ki és nem mindegy, hogy a gyerekek hova kerülnek fel.
A csapatra országos szinten is felfigyeltek, hiszen Fülöp Botondot meghívták az U18-as Európa-bajnokságon részt vett magyar válogatottba, Szarvas Gábort pedig felkérték, hogy lássa el az indonéziai U18-as 3×3 Férfi világbajnokságon induló magyar válogatott szakmai vezetői feladatát.
S.A.: Ezek pozitív visszajelzései annak a szakmai munkának, amit végzünk. Sőt büszkén mondhatom, hogy junior játékosunk, Major Gergely is a válogatott tagjaként utazhat Indonéziába. De a még fiatalabbak között is vannak nagy reménységek: eddig két 1998-as születésű játékosunkat, Máriás Gergelyt és Nagy Adriánt hívták meg a korosztályos összetartásra, ami a válogatott szintnek felel meg.
Botond, mesélnél az EB-ről?
Fülöp Botond: A világbajnokságon tizenharmadikok lettünk, mivel az EB előtt sok játékos lesérült. Kezdőjátékos voltam és elég sok szerepet kaptam. Magammal szemben mindig kritikus vagyok, úgy érzem, nem adtam ki azt, amit elvártam magamtól.
Ezek azért is fontosak, mert csapatsportban törökbálinti játékos nem nagyon jutott el válogatottságig az utóbbi évtizedekben.
S.A.: Igen, és remélem, hogy ez a város lakóinak, vezetőinek is tetszik. Ezúton is köszönjük Törökbálint Város támogatását, amire a jövőben is nagy szükség van annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk folytatni a munkát, és hozzájáruljunk ahhoz, hogy a fiatalok értelmesen, hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. .
Hol figyelnek fel rátok?
S.A.: Minden korosztályban indítottunk csapatot az Országos Bajnokságban. A felnőttek és az U23-as együttes MTK Törökbálint, az U18, U16, U14, U12 és U11-es gárdák ELITE Basket Törökbálint néven szerepelnek a bajnokságokban. Ezeken kívül több korosztályban van lány csapatunk, vannak mini korosztályos együtteseink, és az általános iskoláknak is saját csapataik vannak. Az, hogy egyre több gyermek, fiatal kosárlabdázik természetesen nagyon pozitív, de gondot is jelent, hiszen egyre több szakemberre van szükség, egyre több teremre, ergo egyre több pénzre is.
A mezőny mennyit változott?
A nyugati csoportba került a Baja, elkerült innen a MAFC és a Honvéd és helyükre a Budafok és a Pápa került be.
Mikor lesz az első meccs?
M.I.: Október 5-én 17 órakor a Soproni MAFC ellen játszunk, hazai pályán.
Van elvárás a csapat irányába a következő bajnokságra nézvést?
S.A.: Nagyon nehéz a kérdés. Az biztos, hogy ha a játékosokat egyenként összeadjuk, akkor erősebbek, mint az előző évi keret. Az, hogy csapatként is erősebbek lesznek-e, azt majd meglátjuk. Ha jobbak is leszünk, az nem jelenti, hogy jobb eredményt is érünk el, hiszen brutálisak lettek az ellenfeleink. Nézzük mondjuk a Pápát, akiket a város elég nagy összegekkel támogat, így több A csoportos játékost is igazoltak, többek között Kálmán Lászlót, aki kétszer is volt az Év Kosárlabdázója. Hasonló cipőben van Veszprém és Bonyhád is. Idén lépett életbe az a szabály, hogy mindkét csoportba beteszik két A csoportos csapat U23-as gárdáját is, akiknek az eredménye ugyanúgy beleszámít a végeredménybe, csak ők nem juthatnak fel.
Bódi Ferenc az idei év legnagyobb igazolása az MTK-nál. Bemutatkoznál egy pár szóban?
Bódi Ferenc: Idestova 20 év profi pályafutás van mögöttem. Ez alatt több csapatnál is megfordultam és magyar válogatott is voltam nyolc alkalommal. A magyar kosárlabdában mindent elértem, amit el lehet érni. Szerencsére úgy sikerült befejeznem profi karrieremet, hogy csapatommal, az Alba Fehérvárral bajnokok és kupagyőztesek is lettünk. Nem vagyok már fiatal, mindenképpen be szerettem volna fejezni a profi kosárlabdát, de a sporttól nem szerettem volna eltávolodni. Mikor felvettem a kapcsolatot a management-tel, nagyon szimpatikusak voltak nekem és nem sokat gondolkodtam azon, hogy idejöjjek-e.
Ki keresett meg kit?
Rólam tudták, hogy abba akarom hagyni a profi játékot és több csapat is megkörnyékezett. Mindenképpen Budapesten vagy a környékén szerettem volna játszani és mivel Szarvas Gábort és Molnár Istvánt már korábbról ismertem, én kerestem meg a csapatot.
Az aktív játék mellett az utánpótlás-nevelésbe is belekapcsolódsz?
Erről Attila győzött meg, hiszen nekem meg sem fordult a fejemben, hogy edzősködjem, nem ebbe az irányba képzeltem el civil pályafutásomat. De Attila rávett, hogy át kell adnom azt a húsz évet, ami mögöttem van. Még csak egy hónapja edzősködöm, de egyáltalán nem bántam meg, hogy így döntöttem. A fiataloknál mindenkinek megvan a lehetősége. Ha magamat nézem, én nem voltam valami nagy tehetség, mindent amit elértem az alázatnak és a kitartó munkának köszönhetek. A lehetőség tehát mindenkinek adott, a befektetett munka pedig megtérül.
Hosszú távra tervezel a csapattal?
Ha van rá lehetőség és szükség van rám, akkor igen. Én segíteni jöttem a csapatnak, nem lábat lógatni.

Németh Gergő