A negyedik helyen végeztünk

Nagy csatában alulmaradtunk Bonyhádon, és ezzel a bajnokságot a negyedik helyen fejeztük be. Elismerés és gratuláció illeti a csapatot, hogy sportszervezetünk történetének eddigi legjobb bajnoki szereplését produkálta.

Bonyhádi KSE - MTK Törökbálint  83-76 (16-23, 21-12, 23-15, 23-26)

Bonyhád, Városi Sportcsarnok, 300 néző

statisztikai lap

Megtelt a bonyhádi csarnok a bronzéremért folyó párharc második mérkőzésére. A nézők között volt a mi kis szurkolótáborunk is, akik felvették a versenyt a hazai drukkerekkel, és végig kitartóan, lelkesen biztatták játékosainkat. És ők ezt meg is érdemelték.

Maximális elszántsággal, és nagy elánnal játszó csapatunk az első negyed második felében kicsit meglépett a hazaiaktól, és a játékrész végére hétpontos előnyt szorgoskodott össze (16-23).

A második negyed is remekül indult, tartottuk az előnyt, és a játékrész derekán 26-33 volt az állás. Ekkor dobtunk egy (szabályos) gólt, amit támadó hibának ítélve nem adtak meg, és sajnos utána kaptunk két gyors triplát. Utólag értékelve ez döntő momentumnak bizonyult. Ahelyett, hogy kilenc ponttal vezettünk volna, felzárkózott egy pontra az ellenfél, pillanatok alatt elillant a nehezen összeszedett előny. A félidőben két egységnyivel a hazaiak álltak jobban (37-35).

Fordulás után 52-50-ig nagyon szoros volt az állás, de ott több hibát is elkövettünk, míg a Bonyhád bravúros triplákat szórt (néha 8-8,5 méterről), és a záró játékrész előtt 10 pontra nőtt a hátrányunk.

Öt perccel a vége előtt, 72-60-nál még egy nagy rohamnak indultak a mieink. Jól működött a védekezés, és többé-kevésbé a támadások is sikerültek. Óriási küzdéssel feljöttünk egészen 76-72-re, és mi támadhattunk. Ekkor sajnos egy eladott labda megpecsételte a sorsunkat, a kapott kontra után már csak futottunk az eredmény után. Az ilyenkor szokásos büntetőzős végjáték során már nem tudtunk közelebb kerülni, és végül a hazaiak örülhettek.

De azért - még ha most egy kicsit szomorkásak is vagyunk - örüljünk mi is!

Igaz, hogy - még! - nem sikerült megszerezni a hőn áhított érmet, de a csapat így is felülmúlta sokak előzetes várakozását, és sportszervezetünk történetének eddigi legjobb helyezését érte el azzal, hogy negyedikként zárta a bajnokságot.

Gratulálunk az edzőknek és a játékosoknak!

Molnár István vezetőedző: Nem most veszítettük el a harmadik helyért a csatát, hanem három héttel ezelőtt. A Salgótarján elleni mérkőzés megfogott bennünket. Nehéz volt újra felépíteni magunkat, illetve nem is sikerült. Most kicsit keserű a szájízünk, pedig a bajnokság előtt elfogadtuk volna ezt a helyezést.
Gratulálok a fiúknak, akik mindent megtettek a sikerért. Köszönöm nekik az egész éves munkájukat, és szeretném, ha tanulnának az idei szezon hibáiból. Ez lehet a záloga, hogy jövőre még előrébb tudjunk lépni.

(Fotó: Bodrogi Dávid)