Nagyszerű győzelem az Eger ellen

Történetünk során először legyőztük a heves megyei együttest, így a kosárlabda csapat egy szép sikerrel, méltó módon vett részt az MTK fennállásának 125 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozatban, és győzelemmel köszönte meg a szépszámú, lelkes közönségnek a biztatást. A győzelemmel megerősítettük helyzetünket a legjobb négybe kerülésért folytatott küzdelemben.

MTK Törökbálint - EKF-Eger-HÉSZ SE  87-72 (23-21, 23-15, 18-23, 23-13)

Törökbálint, Bálint Márton Iskola sportcsarnoka, 250 néző

statisztikai lap

A mérkőzés előtt dr. Deutsch Tamás, az MTK elnöke köszöntötte a résztvevőket és a nézőket. Röviden méltatta az ország egyik legeredményesebb klubja egy és negyed évszázados történetének legnagyobb sikereit, majd gratulált kosárlabda csapatunknak az NB-I/B Nyugati csoportjának megnyeréséhez. Végül díszoklevelet adományozott Bihari Máténak, 2012 legjobb MTK-s kosárlabdázójának.

A mérkőzésen megjelent Elek Sándor, Törökbálint alpolgármestere, Géczy Krisztián képviselő, frakcióvezető, Somogyi János, az MTK Zrt. vezérigazgatója, és több más prominens személyiség is.

És ott volt Gedeon, az MTK 230 cm-es kabala figurája, így ezúttal nem Baross Kristóf volt csapatunk legmagasabb tagja.

A mérkőzést első hat pontját az a három játékos szerezte, akik az egész mérkőzésen csapatunk gólvágói voltak. Előbb Wehner Zoltán, majd Bihari Máté talált közelről a gyűrűbe, aztán Szarvas Gábor köszönt be két sikeres büntetővel. Persze az Eger sem tétlenkedni jött Törökbálintra, és 8-6-ra felzárkózott a vendégcsapat, sőt az első negyed derekán, főleg Máté, Zsemlye és Kováts jóvoltából a vezetést is átvették (12-15).  Az Egernél volt az előny (14-17), amikor Szarvas megkezdte a triplagyártást. Gyors egymásutánban bevágott kettőt. Az első játékrész végét kétpontos hazai fórnál jelezte a dudaszó (23-21).

Szarvas középtávolival, majd triplával folytattuk, bár közben Máté is betalált egri részről, majd Zsemlye volt megint eredményes. Egyre jobban működött a védekezésünk, és mindenki tette a dolgát. Baross Kristóf betöltötte a palánk alatti teret, Spiriev Olivér űzte, hajtotta az ellenfél játékmestereit, és közben remek passzokkal hozta helyzetbe társait. Csakhamar 40-28-at mutatott az eredményjelző. Nyolc pontra tudott feljönni az Eger, de Merza Domonkos két kosara, és a többiek odaadó játéka révén a szünetben 10 pontos hazai vezetésénél (46-36) kezdődhetett a gyermekek részére a dobó verseny.

Ez utóbbin Gedeon is asszisztált, a kicsik legnagyobb örömére osztogatta a csokikat és a kis ajándékokat.

A második félidő viszont nem jól kezdődött. Még alig ültünk vissza a helyünkre, amikor két gyors kosárral hat pontra feljött az Eger. Úgy kellett Radovics Richárd gyönyörű középtávolija, mint egy falat kenyér. Ettől kissé megnyugodtunk, amit tovább segített Wehner, Bihari, Spiriev és Szarvas egy-egy kosara (56-42). Sőt Wehner triplájával már 16 pontra is nőtt az előnyünk (59-43). A negyed második fele viszont igen rosszul sikerült, egy 5-16-os szakasz következett, így a játékrész végére 5 pontra fogyatkozott a hazai fór (64-59).

Sőt a negyedik negyedben Kováts volt először eredményes, és már csak három volt a különbség. De mielőtt túlzottan vérszemet kaptak volna a vendégek Szarvas egy újabb triplát dobott (a meccsen összesen ötöt - mindössze hat kísérletből!), majd Wehner révén voltunk kétszer is eredményesek. Megint Kováts volt az egriek góldobója, de egy újabb Wehner kosárral és Radovics középtávolijával 76-65-re alakítottuk az állást. Még egy egri rohamot kellett kiállni, de 8 pontnál már nem tudtak közelebb férkőzni a vendégek (78-70). Sőt egy 9-0-ás rohammal - amit stílusosan Bihari nagy zsákolása zárt le - 87-70-re elmentünk, amire a végén csak két Erdei büntető érkezett válaszul.

Újabb nagyszerű és igen fontos győzelmet aratott kiváló csapatunk. Bár közben az összes körmünket lerágtuk, visszatekintve a meccsre tulajdonképpen csak a harmadik negyed végén illetve a negyedik legelején vált meleggé a pite. De akkor is csak percekre. Szarvas egészen kitűnő hatékonysággal vezéregyéniség volt a pályán, de az együttes ezúttal is - úgy a pályán, mint azon kívül - igazi csapatként funkcionált, és ez újabb sikert eredményezett.

Fontos volt, hogy az éles, kritikus helyzetekben mindig volt nálunk valaki, aki lendített egyet a szekéren, illetve az, hogy az Egerben általában ponttermelő játékosok közül Krasznait 9, míg Erdeit mindössze 5 ponton tartottuk, amiért dicséret illeti hátvédjeink védekező munkáját.

A Baja elleni idegenbeli és az Eger elleni hazai győzelemmel a rájátszást is kitűnően kezdte csapatunk. Most két olyan meccs jön, ahol egyértelműen az ellenfelek az esélyesek. Előbb az NB-I/B bajnoki címét védő Salgótarján majd a csak "adminisztratív értelemben B-csoportos" Kecskemét otthonába látogatunk. Mindkét meccsen felszabadultan kell játszani, és megpróbálni kihozni a maximumot a találkozókból, aztán jön Törökbálintra a Baja, utazunk Egerbe, végül a Salgótarjánt és a Kecskemétet fogadjuk hazai pályán.

Komoly, nehéz program vár csapatunkra, úgyhogy a gyönyörű eredmények ellenére nincs idő ünnepelni, folytatni kell a kemény munkát.

Mert azért most már jó lenne éremért játszani...!

Molnár István vezetőedző:  A két remekül felkészített csapat a teljes taktikai repertoárját felvonultatta, így sokszor hullámzott a játék. Úgy gondolom, hogy két dolog az, amiben jobbak voltunk: egyik, hogy sokszor sikerült lepattanó vagy labdaszerzés után gyors indítást vezetnünk, a másik pedig a hazai közönség.

(Fotó: Bodrogi Tamás)