Most a hajszál jó oldalán voltunk
Nagy küzdelemben öt ponttal győztünk a Pécsi EAC ellen, így összesítésben egyetlen pontocskával megnyertük a párharcot, és kivívtuk a jogot, hogy az 5. helyért játszhassunk.
MTK Törökbálint - PTE-PEAC PVSK 78-73 (23-21, 10-14, 22-23, 23-15)
Törökbálint, Bálint Márton Iskola Sportcsarnoka, 150 néző
Arról "helyszűke miatt" már nem is számolunk be, hogy a csapatunkból éppen kinek mije fáj. Inkább annak örültünk a mérkőzés kezdetekor, hogy így vagy úgy, de - Nedelcu Gergő kivételével - mindenki ott volt a bemelegítéskor. A feladat egyszerűen összefoglalható volt: a pécsi négypontos vereség után legalább öt ponttal le kellett győzni a baranyai együttest. No de, hogy pont öttel...?
Nagyszerűen kezdtük a mérkőzést, és öt perc után már-már kezdtünk kényelmesebben ülni székeinken, amikor hét ponttal vezettünk. Na ekkor ültünk a mérkőzés során utoljára komfortosan... A negyed végére máris két pontra csökkent a fórunk (23-21), így összesítésben még mindig a pécsieknél volt az előny.
A második játékrészben aztán át is vették a vezetést a vendégek, és a félidőben két ponttal (azaz összesítésben hat ponttal) övék volt az előny (33-25).
Helyzetünk csöppet sem javult a nagyszünet után, sőt kezdett meglépni a vendég együttes. A harmadik negyed derekán már hétpontos pécsi vezetésnél fészkelődtünk izgatottan a nézőtéren (39-46), és vártuk, hogy csak megindul majd a játékunk. És meg is jött a jel, mégpedig Bihari Máté adta meg, aki nemes egyszerűséggel kitépte a támadó pécsi játékos kezéből a labdát, végigrobogott a pályán, majd betépte az ellenfél gyűrűjébe a játékszert. Megindultunk! De a negyed végén még mindig a vendégek vezettek (55-58), összesítésben hét ponttal.
A záró etapban fokozatosan utolértük az ellenfelet, majd a vezetést is átvettük, sőt két perccel a vége előtt már nyolc pontra nőtt az előnyünk. Ezután kihagytunk büntetőket, az ellenfél meg bedobott mindent, és kilenc másodperccel a vége előtt háromra csökkent a különbség, azaz összesítésben egy ponttal a Pécs vezetett. A mérkőzés legeredményesebb játékosa, Hajmásy Péter három másodperccel a vége előtt megszerezte számunkra az áhított ötpontos előnyt, és már zúgott a "szép volt fiúk", amikor a játékvezetők visszarendelték a támadást, négy másodpercre visszaállíttatták az időmérőt. De szerencsére a pécsiek ezzel a lehetőséggel már nem tudtak élni, és így éppen a szükséges különbséggel szereztük meg a győzelmet.
Azt nem lehetne állítani, hogy ez volt az év mérkőzése, és azt sem, hogy top formában játszottunk. De a csapat összeszedte a még meglévő erejét, és kiküzdötte a sikert, amiért maximális gratuláció illeti meg a játékosokat és az edzőket.
Ezzel a győzelemmel kivívtuk a jogot, hogy az NB-I/B összesített 5-6. helyéért játsszuk majd a bajnokság utolsó két mérkőzését, mégpedig az alapszakaszban a Nyugati csoportot megnyerő Nagykanizsát kiverő Soproni MAFC ellen.
Molnár István vezetőedző: A csapatok mind a két mérkőzést nagyon komolyan vették. Így nagyszerű csata alakult ki a találkozókon. Azt gondolom, szerencse is kellett a továbblépéshez, de sokat is tettünk érte.
(Bodrogi Dávid fotói)