Lóránt Péter naplója (vol. 14)

Azért szerencsére ennél jobb dolgok is történtek velem a héten, kezdjük inkább azokkal és menjünk szokás szerint időrendben. A Real Madrid ellen mérkőztünk meg vasárnap kora délután, amit szerencsére ti is figyelemmel követhettetek a SportKlubon. Úgy kezdtük a derbit, ahogy nem szerettük volna. A cél az volt, hogy ne engedjük meg, hogy leindítsanak minket, türelmesen szerettünk volna támadni és azokat nem gyorsan befejezni – tisztában voltunk azzal, ezek mennyire fontosak, ha nyerni akarunk, vagy amennyiben legalább a győzelem esélyét fenn szeretnénk tartani. Ez már az elején sem valósult meg, hiszen elég sok könnyű indítás érkezett a madridiaktól, illetve támadásban nálunk sem volt meg az a kellő plusz, ami segíthetett volna. Ennél egyszerűen több kell a Real otthonában, ezt tudtuk jól már az első negyedben is, sajnos úgy álltunk mínusz 13 pontnál, hogy akár egy komolyabb verésbe is beleszaladhatunk, ez benne volt a pakliban. A második játékrészben viszont elkezdtük játszani a saját játékunkat, azaz gyorsindításokkal operáltunk, a figuráinkat rendes ütemben hajtottuk végre, védekezésben pedig összeálltunk. Szerencsére meg is tudtuk fordítani a meccset, de a madridiak erejét jól jellemzi, hogy másfél perc alatt képesek voltak ránk verni 10 pontot úgy, hogy arra közvetlenül előtte semmi sem utalt. A fordulás után kétszámjegyű hátrányból

Bővebben...