Lockout: De ki veszíthet többet?

"Az elégedetlenség hulláma söpört végig" a minap a külföldi és hazai NBA-fórum(ok)on, miután a játékosok formálisan is elutasították a tulajdonosok utolsó(nak nevezett), 50%-os ajánlatát. Jön a 47% és a szigorú sapkarendszer? Talán.

Nem tagadom, amikor először szembesültem azzal, hogy a 30 játékoskeret képviselője (reprezentálók, reps) visszadobta az 50-50%-os bevétel-megosztási ajánlatot, és sorban jöttek a twitter-bejegyzések a játékosoktól (sokan elfogadták volna, sőt volt olyan, aki szerint az ő képviselője egyszer sem kérdezte a véleményét), úgy gondoltam: a játékosok szakszervezetének vezetői tehetnek egy szívességet. Az NBA-met akarom. Aztán megpróbáltam levenni a szurkolói szemüveget.

A reps-ek között vannak bőven olyan játékosok, akik talán a négy alapműveletet is nehezen végeznék el. Ezen lehet élcelődni (bevallom, én is megtettem), de sokkal többen vannak olyanok, akiknek közgazdasági egyetemi végzettségük van. Valószínűleg ők győzték meg a többieket arról, hogy ezt az ajánlatot ne fogadják el, és nem fordítva. Jogos a kérdés: vajon miért? Milyen lehetőséget látnak ott, ahol már más semmit? Egyáltalán: számokról vagy elvekről szól a történet?

Kezdjük Ádámtól és Évától a történetet.

hiszen olyan hozzáállással kezdtek bele az egészbe, hogy bármilyen döntés is szülessen, azon ők ne bukjanak. Miután telesírták a sajtót azzal, hogy mennyire veszteséges és tarthatatlan a rendszer (a sajtó pedig készségesen terjesztette is a dogmát), ehhez azok után is tartották/tartják magukat, hogy kiderült: erről

Bővebben...

Forrás: 
Kezdő5.hu