KO után edzőmeccs jelleggel

Ökölvívásban technikai KO-val leléptették volna ellenfelünket a 41-10- végződött első negyed után, ami után szinte edzőmérkőzésként csordogált végig az Óbudai Kaszások elleni  hazai mérkőzés. Folytatódott az a fantasztikus széria ami tavaly március 19-én kezdődött, azóta nem kaptunk ki bajnoki mérkőzésen Törökbálinton!

MTK Törökbálint - Óbudai Kaszások  112-87 (41-10, 25-27, 24-30, 22-20)

Törökbálint, Bálint Márton Iskola Sportcsarnoka, 200 néző

statisztikai lap

A találkozó előtt bíztunk a győzelmünkben, de az Óbuda közelmúltban történt igazolásai miatt, illetve azután, hogy a múlt héten Tiszaújvárosban csak egy szinte megnyert mérkőzést vesztettek el a hosszabbításban, arra azért nem számítottunk, hogy csapatunk valósággal átgázol szombati ellenfelünkön. Pedig így történt.

Álomszerűen kezdődött a mérkőzés, szinte tetszés szerint dobtuk a kosarakat. A kezdő ötösünk - Spiriev Olivér, Szarvas Gábor, Hajmásy Péter, Bihari Máté, Szabó Balázs - minden tagja pontokat szerzett, lepattanókat szedett, gólpasszokat adott, labdákat csent el, és olyan volt, mintha osztálynyi különbség lenne a csapatok között.  A negyed végén a szinte hihetetlen 41-10-et mutatta az eredményjelző.

A továbbiakról nehéz beszámolót írni, mert edzőmeccs jellegűvé vált a találkozó. Játékosaink óhatatlanul is visszavettek az intenzitásból, főleg a védekezésben, aminek következtében időként közelebb zárkózott az ellenfél, de amikor megrázták magukat a mieink, akkor újra elhúztunk. Az első félidő 66-37-es vezetésünkkel záródott.

A térfélcsere után egy időre a játék képe is megváltozott, mert eléggé bent maradtunk az öltözőben, és 17-re feljött az Óbuda. Időt is kért Molnár István vezetőedző, és csak úgy zengett hangjától a csarnok. No erre megint elmentünk harminccal.

Szépen csordogált a mérkőzés, csak az ellenfél edzőjének évek óta megszokott hiszti rohamai szították a hangulatot (miért is kell ezt általában következmény nélkül tűrni?). Miután két technikaival kiküldték a teremből (végre volt olyan játékvezető, aki ezt megtette), az ellenfél játékosai is mintha megkönnyebbültek volna, és helyenként szép megoldásokkal mutatták meg, hogy a most látottaknál azért jobb kosárlabdázók.

A fölényes siker mellett örömteli, hogy együttesünkből mindenki pályára léphetett, így fiataljaink is megint kipróbálhatták magukat a felnőttek között, és sikerült is hozzátenniük a sikerhez.

Ahogy a bevezetőben írtuk, fantasztikus sorozat folytatódott e győzelemmel, ugyanis tavaly március 5-én kapott ki utoljára Törökbálinton a csapatunk. Akkor még ELITE Basket Törökbálintként az éppen a mostani vezetőedzőnk, Molnár István által irányított Veszprém győzött le utoljára hazai bajnoki mérkőzésen minket, de utána március 19-én megint nyertünk, és azóta tart a sikerszéria. Reméljük, minél tovább!

A mostani szép győzelemmel elérhető közelségbe került a Keleti csoportban a legjobb négy közé jutás, de még mindig hat mérkőzés van hátra az alapszakaszból, és egyik nehezebbnek tűnik, mint a másik. De azért az nagyon jó, hogy mindezt egy 12-2-es győzelem-vereség mutatónál írhatjuk le!

Molnár István vezetőedző: Az első negyed nagyszerű, fegyelmezett játékával gyakorlatilag eldöntöttük a mérkőzést. Az ezt követő "grundkosárlabda " és "pankráció" keverékében már gyengébb teljesítményt nyújtottunk. De a győzelem volt a legfontosabb.

*****

Ősszel 82-69-re győzte le U20-as csapatunkat az Óbuda, és azóta a mi gárdánk jelentősen átalakult, tovább fiatalodott. Papíron tehát akár egy jelentős zakó is benne volt a pakliban. Ehhez képest a mostani eredmény cseppet sem rossz, sőt ha bátrabban kezdünk, illetve nincs a második félidő eleji visszaesés, akár meglepetést is okozhatott volna Molnár Tamás és Szarvas Gábor együttese. A sportban viszont nem sok értelme van a "ha"-val kezdődő mondatoknak, így inkább álljon itt a végeredmény:

MTK Törökbálint U20 - Óbudai Kaszások U20  78-95 (14-34, 20-14, 13-23, 31-24)

statisztikai lap

Edzői értékelés: A mérkőzés elején a csapat nagy része még meg volt illetődve, ami egy nagy hátrányt okozott. Sokan most játszottak ilyen nehéz meccset egy erős U20-as bajnokságban. Mire megtaláltuk az önbizalmunkat, a fegyelmezettségünket, már nagy volt a különbség. Ilyen hullámvölgy volt a második félidő elején is, melyet a végén egy védekezés váltással tudtunk szépíteni. Voltak jó pillanatok, és voltak olyan játékosok , akik önmagukhoz képest kifejezetten jól játszottak. Javítsunk! Dolgozzon a csapat még jobban az edzésen! Hajrá tovább!

(Fotó: Boinitzer Tamás)