Háromszori hosszabbításban alulmaradtunk

Drámai csatát, óriási küzdelmet hozott az Eger elleni rangadó. A rendes játékidő döntetlennel zárult, csakúgy, mint az első és a második hosszabbítás. A harmadik ráadás is kevés híján egállal zárult, de a végén mégis a vendégek örülhettek.

MTK Törökbálint - EKF-Eger-HÉSZ SE  93-95 (19-21, 19-21, 25-9, 7-19, 9-9, 8-8, 6-8)

Törökbálint, Bálint Márton Iskola és Sportközpont, 150 néző

statisztikai lap

Az alapszakaszban az Eger a keleti csoport második helyén végzett csapatként érkezett Törökbálintra, így nagy csatára volt kilátás. De arra a drámai mérkőzésre, amit pénteken este láthattunk, talán senki nem számított.

Spiriev Olivér-Szarvas Gábor-Wehner Zoltán-Bihari Máté-Bódi Ferenc összeállításban kezdtük a mérkőzést, amely már az első negyedben a várt szoros küzdelmet hozta. Egyik fél sem tudott meglépni. Érdekesség, hogy a mi első játékrészben dobott 19 pontunkon hét játékosunk osztozott. A kezdő ötös minden tagja valamint Baross Kristóf és Hájer Ádám is feliratkozott a pontszerzők közé. A vendégek támadhatták az utolsót, és Varga középtávolijával kétpontos előnyt szereztek (19-21).

A második periódus elején folytatódott a ki-ki meccs, majd lélegzetvételnyi előnyhöz jutott az Eger (29-34). De aztán 35-36-ra alakult az állás, viszont a vezetést nem sikerült átvennünk, sőt a végjátékból megint az Eger jött ki jobban, és ezt a negyedet is két ponttal megnyerve, négypontos előnnyel mehettek a küzdő felek a félidőben az öltözőbe (38-42). Nálunk Bódi (11 pont) és Bihari (7 pont) voltak az első félidőben a legeredményesebbek.

A harmadik játékrészben pazar játékot mutattak a mieink. Spiriev óriási iramot diktált, és egyre-másra dobatta a kosarakat a társakkal, főként a negyedben 11 pontot szerző Wehnerrel és a 9 egységet szóró Bódival. Közben kiválóan működött a védekezésünk is, és egyre jobban elhúztunk. Ezt az etapot 16 ponttal megnyerve 12 pontos előnyt szereztük (63-51).

Aztán jött egy olyan hullámvölgy, ami nagyon nem hiányzott. Egyszerűen képtelenek voltunk kosarat dobni, olyan volt, mintha bedeszkázták volna a vendégek gyűrűjét. Szurkolóink biztatása ellenére szinte semmi nem sikerült, és az Eger egy 15-0-ás(!) rohammal átvette a vezetést (63-66). Molnár István vezetőedző ekkor visszatért a kezdő ötöshöz. Bihari a játékrész 7. percében(!) dobta első kosarunkat, majd Szarvas triplájával visszavettük a vezetést (68-66). De csak egy rövid ideig örülhettünk, mert a vendégek megint fordítottak (68-70). Ráadásul Bihari kipontozódott, ami - mint később kiderült - nagy hibának bizonyult. A sokadik sikertelen hárompontos kísérletünk után Baross leszedett egy támadó lepattanót, és kiegyenlített (70-70). A hátralévő másodpercekben nem esett több kosár, úgyhogy jöhetett a hosszabbítás.

Bár az egriek kezdhették a játékot, Spiriev három pontjával mégis mi kerültünk előnybe (73-70), de a vendégek fordítottak (73-74). Sajnos idősebb játékosainkon egyre jobban kiütközött a fáradtság, és egyszerűen nem ültek a tripláink. Spiriev vette a hátára a csapatot, és motorként cikázott a pályán. Újabb kosarával megint mi vezettünk (75-74), de Zsemlye Sándort képtelenek voltunk semlegesíteni, és ő megint az egrieknek szerzett előnyt. De megint jött Spiriev, és újból mi vezettünk (77-76). Az egriek támadását kivédekeztük, és 19 másodperc volt hátra a játékidőből, amikor mi jöhettünk. Ekkor egy érthetetlen zavar következett, rutinos játékosaink nem értették meg egymást, és odaajándékoztuk a vendégeknek a labdát. Jakab Zsolt azonnal büntetett, bevágott egy triplát, és a nyert helyzetből hirtelen megint mi futhattunk az eredmény után (77-79). Tíz másodpercünk maradt arra, hogy megmentsük a meccset. A támadás végén Spiriev Barosshoz passzolt, aki mintegy négy méterről bedobta a tempót (79-79)! Újabb hosszabbítás következett.

A vendégek dobták az első két pontot, de a hosszabbításra belelendült Baross két kosarával mi kerültünk előnybe (83-81). Sajnos "dobógépeink" továbbra sem találtak be, így Zsemlye, majd Jakab góljaival újfent mi futhattunk az eredmény után (83-85). Spiriev ekkor kiosztotta 11. gólpasszát, amiből Bódi kiegyenlített (85-85). De hogy ne legyen egyszerű az életünk, a vendégek térfelén elkövetett szabálytalanság után megítélt két büntetőt Zsemlye hidegvérűen értékesítette (85-87). De megint jött Spiriev, és kosarával kiegyenlítettünk (87-87), majd sikeresen kivédekeztük az egriek támadását. Elképesztő hangulatban kezdődhetett a harmadik hosszabbítás!

Zsemlye kosarával az Eger jutott előnyhöz, amit Szarvas gólpasszából Wehner középtávolija követett. De aztán megint jött a számunkra tarthatatlan Zsemlye, és újfent az egrieket juttatta előnyhöz (89-91). Sajnos ekkorra nálunk már csak Spiriev és Baross volt "életképes", a többiek a végső tartalékaikat használták. De Spiriev megint kiegyenlített (91-91).  Másfél perccel a vége előtt Jakab révén kétpontos hátrányba kerültünk, de Szarvas bedobott egy triplát - illetve csak azt hittük, mert végül kétpontosnak ítélték a dobást, így megint egyenlő volt az állás (93-93). Az utolsó percben az egriek nem találtak be, mi pedig előbb eladtuk a labdát majd egy nagyon rossz dobást mutattunk be. Így az utolsó másodpercekben az Eger támadhatott a győzelemért. Másfél másodperccel a vége előtt Erdei próbált kosarat szerezni, de mivel Spiriev és Baross is szinte a "szájában" védekezett, a dobása célt tévesztett. Viszont nem csináltuk meg a kizárást, és a lepattanó labda Zsemlye kezében kötött ki, aki nem hibázott, és megnyerte a vendégeknek a találkozót (93-95).

A csapatunkat űző-hajtó közönség egy pillanatra szinte fel sem fogta, hogy vége ennek a drámai küzdelemnek, majd nagy tapsban részesítette a játékosokat. Erre a meccsre valóban elmondható, hogy mindkét együttes győzelmet érdemelt volna.

De a szomorú tény mégis az, hogy drámai csata, heroikus küzdelem ide vagy oda, az egriekhez írják be a "Gy", hozzánk pedig a "V" betűt, és így igencsak veszélybe került a legjobb négy közé jutásunk. Ezen a meccsen egyszerűen nem mentek be a triplák (27 kísérletünkből csak 3 volt sikeres!), illetve a végére egyszerűen "elfogytunk". Alaposan ki kell elemezni az okokat, és le kell vonni a következtetéseket. Legközelebb a nyugati csoportot megnyerő MAFC-cal játszunk idegenben, majd Debrecenbe látogatunk. A lecke adott: ki kell találni, hogy miként tudunk a rájátszás hátralévő mérkőzéseire olyan állapotba kerülni, és hogyan tudunk olyan hatékonyak lenni, hogy kellő számú győzelmet arassunk ahhoz, hogy a helyosztón éremért játszhassunk.

Molnár István vezetőedző: A mai mérkőzésen nagyon sok volt a "ha", márpedig jól tudjuk, hogy a sportban ennek nincs semmi jelentősége. Csak a végeredmény számít. Ritkán van olyan mérkőzés, ami háromszori hosszabbítás után dől el. Úgy gondolom, hogy két egyforma csapatnál a legvégén már csak a szerencse dönt. Mi sajnos a kritikus pillanatokban sokszor rossz döntést hoztunk, így elsősorban magunkat okolhatjuk a vereségért. Igaz, a rangadóhoz méltatlan, gyenge színvonalú játékvezetés párosult. Úgy éreztem, hogy bizonytalanok voltak, és sokszor ők is rossz döntést hoztak. Megyünk tovább, újra idegenben kell mérkőzést nyernünk, de ehhez mindenkinek egyformán oda kell tennie magát.