Gyönyörű siker a MAFC ellen

Helyenként sziporkázó játékkal, és a már megszokott harcossággal rajt-cél győzelmet aratott csapatunk Törökbálinton az alaposan megerősített, és nagy terveket szövő MAFC ellen.

Játékosaink ezúttal is igazi csapatot alkotva, egy emberként küzdve parádés első félidőt produkáltak, és tizenegy pontos előnyt szereztek a félidőre. Ezt a végéig nemcsak megtartották, hanem eggyel még meg is toldották, és végső soron elég simán győzték le a válogatott segédedzője által dirigált, jó erőkből álló ellenfelet.

MTK Törökbálint - MAFC 77-65 (29-22, 15-11, 16-15, 17-17)

Törökbálint, Bálint Márton Iskola sportcsarnoka, 250 néző

A mérkőzés kezdete előtt a résztvevők és a közönség egyperces néma felállással tisztelgett a néhány nappal ezelőtt 66 éves korában elhunyt sokszoros magyar bajnok és válogatott kosárlabdázó, a Bp. Honvéd szakosztály igazgatója, Gyurasits István emléke előtt.

Szép számú közönség gyűlt össze vasárnap este a törökbálinti csarnokban, sokan voltak kíváncsiak csapatunk első hazai fellépésére, no meg a nyáron sok jó játékost és a magyar válogatott segédedzőjét, Sabáli Balázst (aki évekig a Körmend trénere volt) leigazoló, és a közeljövőre NB-I-A csoportos célokat megfogalmazó MAFC bemutatkozó meccsére.

Nem csalódott a közönség (kivéve persze a MAFC-drukkereket), mert egy pergős, remek mérkőzést játszott a két csapat, és ami számunkra a legfontosabb: újabb sikert arattunk a törökbálinti csarnokban.

Szarvas Gábor triplájával a hazai csapat szerezte az első pontokat, amire a vendégek hármasa volt a válasz. Ezután viszont fokozatosan elhúzott a Spiriev-Szarvas-Wehner-Bihari-Radovics kezdőötössel felálló törökbálinti együttes. És ők öten, ha már ott voltak, mindannyian pontokat is dobtak már az első negyedben.

Egy pici megtorpanásunk után az első játékrész közepén még kiegyenlített a MAFC, de - mint később kiderült - ezután már az egész meccsen csak hazai előnyt mutatott az eredményjelző. Az első negyedben már 29 pontot dobtunk, amire "csak" 22 érkezett válaszul.

Egyre-másra gyönyörű megoldásokat mutattak be játékosaink. Bihari Máté és Radovics Richárd a "sima" találatok mellett néha a levegőben úszva szerzett "pöci" gólokat, Wehner Zoltán faulttal együtt is bevágott egy triplát, és a büntetőt is értékesítve négypontos akciót mutatott be, Szarvas Gábor egyre másra szórta a kosarakat, és adott látványos passzokat, Spiriev Olivér pedig előbb egy "brutális" cross-over után, majd felugorva, a gyűrűnek háttal is betalált.

Hiába próbálta meg időkérésekkel megtörni a lendületünket a vendégcsapat, ez nem sikerült, sőt a közben pályára lépő Merza Domonkos is bejelentkezett egy triplával, és a mindössze 17 éves Fülöp Botond is aktívan és jól játszott. Közben Baross Kristóf is hatékonyan tette a dolgát, a kispad pedig végig együtt élt, szinte együtt lélegzett az éppen pályán lévőkkel.

Nem csoda tehát, hogy a félidőben 11 ponttal vezetett Molnár István együttese (44-33), és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a látottak alapján az eredmény a vendégek számára volt hízelgő.

A második félidőben Bihari Máté kosarával tovább nőtt az előnyünk, de utána egy erős megtorpanás következett. Porszem került a gépezetbe, többször is rossz megoldást választottunk, miközben a vendégek kezdtek vérszemet kapni. Egy 9-0-ás rohanással már négy pontra feljöttek, és úgy kellett Merza Domonkos újabb triplája, mint egy falat kenyér. Utána aztán Bihari Máté és Wehner Zoltán úgy döntött, hogy megszórja az ellenfelet, és a záró negyed előtt már 12 egységnyi volt a fórunk (60-48).

Persze a MAFC az utolsó játékrészben sem adta fel, és igyekeztek csökkenteni a különbséget, de amikor feljöttek nyolcra akkor Radovics Richárd "kegyetlenül" bevágott egy triplát, és ezzel tulajdonképpen végképp eldöntötte a mérkőzést. Bár próbálkozott továbbra is a vendégcsapat, de csak pillanatokra sikerült közelebb kerülniük, és végeredményben maradt a 12 pontos különbség.

Teljesen megérdemelt, nagyszerű győzelmet aratott, remekül védekező csapatunk újabb örömtáncakor szólt a megérdemelt "Szép volt, Fiúk!". És valóban egy nagyon szép sikert ünnepelhetettek a szurkolók, a játékosok és az edzők.

Molnár István vezetőedző: Lassan már kezdek önmagunktól félni...

(Fotó: Bodrogi Dávid és Botond Ádám)